|
Budapest városszerkezetéhez kellett igazítani a ruházaticikk-kereskedő társaság üzlethálózatát.
Három év múlva India és Kína feloszthatja egymás között a világ textil- és ruházaticikk-kereskedelmét. Statisztikák szerint idehaza már 16,4 százalékos e termékek legális kereskedelmében a kínaiak aránya. Nem velük, hanem az adót, üzleti bérleti díjat, közüzemi és munkabér jellegű költségeket nem fizető zugkereskedőkkel van baja a legális terepen működőknek. Az egyik legpatinánsabb hazai társaságnak, az Aranypóknak ugyancsak nagy kihívást jelent a gyenge minőségű és irreálisan olcsó termékek egyre erőteljesebb jelenléte a piacon.
A vevők bizalmára építő - legújabb szlogene szerint a hagyományokat folytatva a minőséget, a márkát, és a szakszerű kiszolgálást előtérbe helyező - Aranypók Kereskedelmi Rt. elnök-vezérigazgatója, Bartha András úgy véli, hogy Budapesten akadnak más, ezzel az Európa-szerte, sőt az Egyesült Államokban is nehezen kezelhető jelenséggel összevethető horderejű problémák is. A szakember az első és legfontosabb változásként, amely negatívan hatott a ruházati cikkek kereskedelmére, a városszerkezet átalakulását nevezte meg.
Hol sétálnak manapság a divatot követni igyekvő és maguknak vagy párjuknak, kedvesüknek mindig vásárolni kész szép hölgyek? - teszi fel a kérdést a Bartha András (akinek a neve tán ismerősebbnek tűnik, ha megemlítjük: ő a szerzője az 1988-ban megjelent és nagy sikert aratott műnek, amely a "Kézikönyv a nők elsárkányosodásáról" címet viseli). A megkopott, a sorra bezáró boltoktól lehangolóvá vált nagykörúton, vagy a hasonló állapotú Rákóczi úton? Netán a külföldiek számára is túlságosan drága belvárosban? A beszerző úton lévők egyáltalán nem ezeket a helyeket keresik fel, hanem a bevásárló központok zárt világában kószálnak - ad választ saját kérdésére az Aranypók első embere. Hozzáteszi: tudomásul kell venni, hogy az elmúlt évtizedben - nem feltétlenül az előnyére, de - megváltozott Budapest városszerkezete. Ezt felismerve módosította és folyamatosan módosítja üzlethálózatát a cégvezetés. Az utóbbi időben e koncepció mentén nyitottak 10 boltot különböző bevásárló központokban, illetve hipermarketekben, a többi között például a Sugárban, a Mammutban, az Europarkban, a Pólusban. Bezárják ugyanakkor a budakalászi Corában és a Kálvin téri üzletházban lévő boltot, mivel az ottani vásárlóközönség nem érdeklődik eléggé az Aranypók
nyújtotta - minőségi és modern - termékválaszték iránt.
Teljesen eltérő a helyzet a bevásárló központok és a hipermarketek boltsorán bérelt helyiségeknél és az önkormányzati bérleményeknél. Nemrégiben újította meg az Aranypók az Auchannal korábban kötött és öt évre szóló bérleti szerződését újabb öt esztendőre, hiszen a forgalom akkora, hogy megéri. A bérleti díj ugyancsak megfizethető, nem úgy, mint az önkormányzatok üzlethelyiségeié. Nagy érvágás lett volna, ha nem lép ez ügyben az Aranypók. Nyugati tanácsadójuk ösztönzésére egyrészt néhány üzletüket kiadják, így áthidalják a ruházati kereskedelem természetes szezonalitásából adódó bevételi ingadozásokat. Az ingatlanhasznosítással stabillá tették az alaptevékenységből, vagyis a forgalmazásból származó bevételeket. Ezzel párhuzamosan sorra megvásárolta a maga által használt üzlethelyiségeit az Aranypók az önkormányzatoktól. Ezek bérleti szerződései ugyanis sorra lejártak és a helyhatóságok - mint attól tartott a kereskedő cég vezetése - rendkívüli mértékben, esetenként a korábbi tízszeresére emelték bérleti díjaikat.
(A lakástörvény azon passzusa, amely szerint 2003-tól indoklás nélkül felmondhat az önkormányzat a bérlőinek, gyakorlatilag azt jelentette, hogy 2003 végéig élveztek védettséget az önkormányzati bérleti jogú helyiségek használói. Utána egyéves felmondási határidővel vissza kellett adniuk az üzleteket. Így 2005 január elsejétől, vagyis napjainktól eltűnhet a piaci és az önkormányzati bérlet közötti különbség.)
Ezt akarta elkerülni az Aranypók. A boltok megvételére összesen 300 millió forint hitelt vettek fel. Szerencsétlenségükre éppen akkor kötötték meg a hitelszerződéseket, amikor a jegybanki alapkamat hirtelen a magasba szökött, s ez magával rántotta a banki kamatokat is. A helyzet drámaiságának érzékeltetésére Bartha András elmondta, hogy míg éves amortizációjuk (eszközeik értékcsökkenése) 60 millió forint, a felvett hitelek kamatterhe 44 millió.
Bartha András, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnökségének tagjaként - és vállalatvezetőként - úgy értékeli, hogy a hazai vásárlóerő szintje sem megfelelő még, ez is (egyelőre negatívan) befolyásolja az üzletek forgalmát. Az Aranypók eredményességét ez nem érinti közvetlen módon, amit jelez, hogy évről évre növekszik a cég bevétele és nyeresége, fizetőképessége. És ezt nem csupán ő, az elnök-vezérigazgató állítja, hanem hosszú ideje bírják a legnevesebb beszállítók, így a Triumph, a Felina, a Sara Lee és a többiek bizalmát is.
A kereskedők körében úgy tartják, hogy két csoportba sorolhatók a sikeres, a vevők számára vonzó társaságok. Az egyik csoportot a "nagy mágnes", a másikat az "almágnes" elnevezéssel illetik. A nagy nemzetközi hálózatot működtető Média Markt például a nagy mágnesek közé sorolódott. Az Aranypókot az almágnesek hazai mezőnyének élvonalában tartják nyilván. A cég az élvonalban van és ott is marad - hangsúlyozza az elnök-vezérigazgató, reagálva azokra a szerinte megalapozatlan piaci információkra, amelyek a ma 36 boltból álló kereskedelmi hálózat esetleges közeljövőbeni tulajdonosváltásáról, illetve megszűnéséről szólnak.
Regős Zsuzsa , Népszava, 2005.01.15.
|
|
